10. fejezet

Ryeowook szemszöge:

Reggel korán keltem. Andi még édesen szuszogott mellettem. Felejthetetlen éjszaka volt, jobbat sosem kívánhattam volna. Szépen lassan kiszálltam mellőle az ágyból, majd lementem meginni egy pohár tejet. Ahogy elhaladtam a nappali mellett, észrevettem, hogy valaki a kanapén alszik. Szandra volt az. Szegény, ő teljesen kiment a fejünkből, és a kanapén kellett aludnia. Csendben továbbosontam a konyhába. Leültem az asztalhoz, és megittam a tejet. Mivel senki nem kelt még fel, eldöntöttem, hogy ma én készítem el a reggelit. Szépen lassan nekiláttam a munkának.

-         Jóóóóóóóóó reggelt Wookie! – lépett be az ajtón Hyukie.

-         Psszt! Hyukie maradj csendben! – szóltam rá.

-         De miért? – nézett rám meglepetten.

-         Mert Szandra a kanapén alszik! Azért!

-         Hoppá! – tette szája elé a kezét. – Remélem nem kelt fel!

Gyorsan kinéztünk, de Szandra még mindig aludt.

-         De édesen alszik! – szólalt meg Hyukie.

-         Csak nem tetszik neked? – kérdeztem.

-         Nem! Dehogy!! Honnan veszed? – mentegetőzött.

-         Persze!

-         Na de miért is alszik Szandra a kanapén, amikor ott a szobájuk? – terelte a témát Hyukie.

-         Hát az úgy volt, hogy izé…khm…hát én, khm…és Andi, mi szóval….khm…

-         Lefeküdtetek egymással? – kiáltotta el magát.

-         Ne kiabálj! – kiáltottam rá.

-         Te is kiabálsz!

-         Jó reggelt fiúk! – lépett be Szandra a szobába.

-         Ne haragudj, hogy felébresztettünk! – kértünk tőle bocsánatot.

-         Semmi baj! – lépett a hűtőhöz, majd öntött magának egy pohár tejet.

-         Szóval akkor most lefeküdtél Andival? – kérdezte Hyukie, Szandra pedig ahogy meghallotta ezt a kérdést fuldokolni kezdett, mivel sikeresen félrenyelte a tejet.

-         Hogy mi?? – nézett rám kikerekedett szemekkel Szandra.

-         Lefeküdtem Andival! – válaszoltam, de közben hátráltam, nehogy valami baj történjen.

-         Szóval ezért volt bezárva az ajtó! – elmélkedett Szandra.

-         És milyen volt? – érdeklődött Hyukie.

-         Hyukie! – szólt rá Szandra. – Nem illik ilyet kérdezni!

-         Jól van na!

Miután kitárgyaltuk a témát. Elkészítettük a reggelit, majd felmentem felkelteni Andit.

Andi szemszöge:

Reggel arra ébredtem, hogy valaki gyengéden puszilgat, és simogat. Kinyitottam a szemem, és megláttam Wookie édes arcát.

-         Jó reggelt Napfény! – nézett rám mosolygós szemeivel.

-         Jó reggelt! – húztam le magamhoz, hogy meg tudjam csókolni.

-         Gyere reggelizni!

-         De én nem akarok! Veled akarok lenni!

-         Én is, de majd reggeli után bepótoljuk! – nézett rám sunyin.

-         Te kis perverz! – löktem meg.

Lementünk reggelizni. Szandra és Hyukie nagyon furcsán néztek rám. Lehet, hogy tudják mi történt az éjjel!? Jobb lesz ha megkérdezem tőlük reggeli után.

Befejeztük a reggelit, én és Szandra felmentünk a szobába.

-         Andi mi ez a jókedv? Csak nem történt valami? – kérdezte gyanakvón.

-         Semmi sem történt!

-         Nekem mást csiripeltek a verebek! – dugta ki rám a nyelvét.

-         Honnan tudod?

-         Wookie elmondta nekem és Hyukie-nak!

-         Na ezért még számolok vele!

-         De csak egyet mondj! Milyen volt?

-         Szandraaaa!! – takartam el az arcom.

-         Naaaa!!

-         Egyszerűen csodálatos!! – válaszoltam, mire mindketten elnevettük magunkat.

-         Csajok bejöhetek? – kérdezte Wookie az ajtóban.

-         Persze! Én már megyek is! – válaszolt barátnőm. – Hagyom az ifjú gerlepárt, had turbékoljanak! Sziasztok!

-         Szia! – köszöntünk.

-         Hol is hagytuk abba reggeli előtt? – simogatta meg derekam Wookie.

-         Nem is tudom, de….- a mondatot nem tudtam befejezni, mert hirtelen rátapadt ajkaimra.