9. fejezet

Ryeowook szemszöge:

Reggel vidáman ébredtem. Lementem a nappaliba, ahol a többiek már a reggelire várakoztak, amit ma a mi Yesung-unk készít.

-         Jó reggelt! – ugrándoztam le a lépcsőn.

-         Jó reggelt! – üdvözöltek a többiek.

-         Mi ez a jó kedv? – érdeklődött Sungmin.

-         Semmi! – mosolyogtam. – Csak jól aludtam az éjjel!

-         Reggelii! – szólt ki a nappaliba Yesung.

Leültünk reggelizni, de ekkor feltűnt valami. Andi és Szandra nem volt sehol.

-         Lányok hol vannak? – kérdeztem.

-         Szerintem még alszanak! – nézett rám Teuk.

-         Na majd én felébresztem őket! – állt fel Hyukie az asztaltól.

-         Várj Hyukie! Megyek, segítek neked! – követte Hae.

-         De fiúk azért óvatosak legyetek! – szólt utánuk Kangin.

-         Ne aggódj Kangin! Mindig azok vagyunk! – kacsintott Hyukie.

-         Mára mi a terv? – érdeklődött Siwon.

-         Fürdééés! – kiáltotta el magát Shindong.

-         Este pedig el kellene menni egy jó buliba! – dobta fel az ötletet Teuk.

-         Jó ötlet! – helyeselt Siwon.

-         Én nem megyek sehova! – szólalt meg Kyu. –Egész nap játszani fogok az új játékommal.

-         Még ide is képes vagy elhozni? – néztem rá értetlenül.

-         Még szép! Nélküle az életem értelmetlen!

-         Felejtsd el maknae! Ma nem fogsz játszani! Megtiltom! – nézett rá szúrós szemekkel Teuk.

-         Nem ér, hogy én vagyok a legkisebb! – durcáskodott Kyu.

-         Már igazán hozzászokhattál volna! – ütögette meg vállát Siwon.

Pár pillanattal később kiabálásra, és ajtócsapódásra lettünk figyelmesek.

-         Lee Hyukjae, és Lee Donghae! – hallottuk meg a lányok hangját. – Jobb, ha elkezdtek futni az életetekért!

Ekkor megjelent az előbb említett két személy, akik hasukat fogták a nevetéstől.

-         Mit csináltatok? – érdeklődtem.

-         Mih..mi neeh…nem csináltunk seh..semmit! – nevetett Hyukie.

-         Szóval itt vagytok! – jött le Szandra. – Mégis mit képzeltek magatokról? Így kell felébreszteni? Hm?

-         Jobb, ha nem kerültök a kezeim közé! – jött le Andi is, a fiúk pedig az étkező másik végébe futottak.

-         De mégis mit csináltak? – érdeklődött Kangin.

-         Nem látod? – mutatott magára a két lány. Ekkor vettük észre, hogy csurom vizes a ruhájuk.

-         Fiúk! – kuncogott Teuk. – Kérjetek elnézést!

-         Bocsánat lányok! – mondták egyszerre, de még mindig szakadtak a nevetéstől.

Andi szemszöge:

Felmentünk a szobánkba, hogy megszárítkozzunk, és átöltözzünk. Majd lementünk, és elfogyasztottuk a reggelinket. Reggeli után kimentünk a partra. Az egész napot kint töltöttük, nagyon jól szórakoztunk.

Este a többiek elmentek egy közeli helyre bulizni, de én inkább otthon maradtam. Wookie meg olyan kedves volt, hogy otthon maradt velem. Betettünk egy dvd-t, pattogtattunk kukoricát, és leültünk filmet nézni. Nem igazán kötött le a film, ezért megfogtam egy párnát, és megütöttem vele Wookie-t.

-         Ezt most miért kaptam? – nézett rám meglepetten.

-         Mert unatkozom! – dugtam ki a nyelvem rá.

-         Na várj! Ezt még megjárod! – fogott meg egy párnát, és elkezdődött a párnacsata.

Wookie egy hirtelen mozdulattal maga alá gyűrt, eldobta a párnát, és elkezdett csikizni.

-         Ha…hagyd abba! – nevettem.

Nem kellett sokat könyörögnöm, mert abbahagyta. Mélyen a szemembe nézett, és én rögtön elvesztem azokban a gyönyörű barna szemeiben. Éreztem, hogy arcom vörösödni kezd. Elmosolyodott, majd ajkaival egyre közeledett ajkaim felé. Becsuktam a szemem, és vártam. Pár pillanattal később megéreztem édes ajkait ajkamon. Gyengéden csókolt, közben pedig oldalam simogatta. Először gyengéden csókolt, majd kezdett egyre szenvedélyesebb lenni. Pólóm alá nyúlt, és így folytatta tovább oldalam simogatását. De hirtelen megállt.

-         Ne haragudj! Nem tudom mi ütött belém! – kért bocsánatot.

-         Ne kérj bocsánatot! – húztam le magamhoz, hogy újra megcsókolhassam.

-         Ha most nem hagyom abba, nem fogok tudni neked ellenállni!

-         Ne akarj ellenállni!

Nem is kellett mást mondanom, mert hirtelen újra ajkaimra tapadt. Ott csókolt, ahol ért. Felkapott az ölébe, és felvitt a szobámba. Lassan letett az ágyra, majd felém feküdt. Lassan, de annál szenvedélyesebben lettünk egymásé, édes szavakat suttogva egymásnak. Felejthetetlen éjszakát töltöttünk együtt. Ilyet még életemben nem éreztem. Minden olyan mesebeli volt, és tökéletes. Miután mindkettőnket elért a gyönyör, lihegve feküdtünk egymás mellett, arra várva, hogy légzésünk újra egyenletes legyen. Mellkasára tettem fejem, és szíve dobogását hallgatva merültem el az álmok világába. 

8. fejezet

Ryeowook szemszöge:

-         Na beleegyezett? – lépett mellém Sungmin miután letettem a telefont.

-         Igen! – mosolyogtam.

-         Ez remek! – állt fel a kanapéról Teuk. – Na, de készülődjünk mi is! – utasított minket.

Azzal mindenki elindult a szobájába készülődni.

Andi szemszöge:

-         Mit kérdezett? – kérdezte barátnőm már-már idegesen.

-         Azt kérdezte, hogy…hogy elmennénk-e velük a tengerpartra!

-         És te mit mondtál?

-         Azt, hogy igen! – mosolyogtam.

-         ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ – sikított barátnőm. 

-         Igen én is így éreztem, amikor megkérdezte!

-         És mikor indulunk?

-         1 óra múlva! – ahogy ezt kimondtam barátnőmmel hirtelen egymásra néztünk. Nem kellett semmit mondanunk, mert tudtuk mire gondol a másik. Arra, hogy ha nem kezdünk el rögtön pakolni, akkor sosem leszünk kész.

-         Nyomás! – szólalt meg barátnőm.

Mindketten felsiettünk az emeletre, és gyors pakolásba kezdtünk. Szinte mindent elraktam, amit a szekrényemben találtam. Nagyon izgatott voltam, hogy végre eljutok a tengerhez. Örültem, hogy a fiúk gondoltak ránk, és velük együtt mehetünk.

1 órával később meghallottam, hogy csengetnek. Szandra gyorsan ajtót nyitott, és beengedte a fiúkat.

-         Sziasztok! – mentem le hozzájuk.

-         Szia Andi!

-         Készen vagytok? – kérdezte Kangin.

-         Igen! – válaszoltuk egyszerre.

-         Nos akkor induljunk! – állt fel Teuk.

A fiúk segítettek kipakolni a cuccainkat. 3 autóval mentünk. Az első autóban ült Kyu, Shindong, Siwon, Kangin, és Teuk. A második autóban ültem én, Wookie,

Sungmin, Hae, és Yesung. A harmadik autóban pedig Szandra és Hyukie ült, na meg persze egy halom táska. Közel 2 óra utazás után megérkeztünk. Szerencsére a ház, amit a fiúk béreltek pár méterre volt a tengertől.

Én Szandrával kerültem egy szobába. Felvittük a csomagjainkat, majd eldőltünk az ágyon.

-         Itt minden olyan szép! – szólalt meg barátnőm.

-         Igen! Meseszép! – néztem körbe.

-         Lányok! – jött be a szobába Hyukie. – Jön valaki fürdeni?

-         Én igen! – ugrott fel az ágyról Szandra.

-         Te Andi?

-         Én is mindjárt megyek.

-         Rendben! Várunk! – mosolygott rám.

Lementünk a partra, mondanom sem kell még a lélegzetem is elakadt. Nem csak a táj szépségétől, hanem a fiúk izmos felsőtestétől is. De nem csak én voltam így, hanem drága barátnőm is, aki tátott szájjal nézett Hyukie-ra.

-         Csukd be a szád, mert belerepül a légy! – súgtam neki.

-         Ajj már Dongsaeng! – nézett rám.

-         Tetszik mi? – húztam az idegeit.

-         Nem! – válaszolt, de láttam rajta, hogy elpirul.

-         Persze, persze!

-         Na jó! Hagyj békén! – dugta ki rám a nyelvét. – Menjünk inkább fürdeni!

Az egész délutánt a vízben töltöttük. Vacsora után kiültem gyönyörködni a naplementében. Arra lettem figyelmes, hogy valaki megfogja a vállam. Hátranéztem, és megláttam Wookie édes mosolyát.

-         Nincs kedved sétálni? – kérdezte édesen.

-         De mehetünk! – álltam fel.

-         Jól érzed itt magad? – kérdezte.

-         Igen! Csodálatos ez a hely!

-         Ennek örülök!

Csendben sétáltunk tovább. Egyszer csak megéreztem Wookie ujjait az enyémek köré fonódni. Tenyerem izzadni kezdett, szívem gyorsabban vert a kelleténél, gyomromban ezernyi pillangó repkedett. Csendben sétáltunk tovább. A házhoz érve velem szembe állt, és gyengéden megpuszilta arcomat.

-         Jó éjszakát! – suttogta.

-         Neked is!

Teljesen elgyengülve mentem fel a szobámba. Csak egyetlen dolgon járt az eszem. „Most tényleg beleszerettem Kim Ryeowookba? Vajon ő mit érezhet?” 

7. fejezet

Ryeowook szemszöge:

Este fellépésünk lesz, és úgy gondoltuk elhívjuk magunkkal a lányokat is.  Délután 4 körül el is indultunk hozzájuk. Amikor megérkeztünk becsengettünk, és vártuk, hogy valaki ajtót nyisson. Kinyílt az ajtó, és megláttuk a lányokat. Amikor rájuk néztem, nem tudtam mit mondani, jóízűen elkezdtem nevetni. Mindketten csupa liszt voltak. Olyan aranyosan álltak az ajtóban.

-         Ti meg mit csináltatok? – kérdezte Kyu.

-         Sütöttünk! – válaszolt Szandra.

-         De így? – nevetett Shindong.

-         Gond? – kérdezte Andi.

-         Nekünk nem! – nevetett Teuk.

Bementünk a nappaliba, a lányok pedig gyorsan rendbe szedték magukat és a konyhát.

-         Kértek sütit? – léptek be a nappaliba, egy nagy tálca süteménnyel.

-         Igen!

A süti nagyon finom volt. Meg tudtam volna belőle enni egy hatalmas tálcával.

-         Hova készültök ilyen elegánsan? – nézett körbe Andi.

-         Fellépésünk lesz! – válaszoltam.

-         És azt szeretnénk, ha ti is velünk tartanátok! – folytatta Hyukie.

-         Mi? – lepődött meg Szandra.

-         Igen! – helyeselt Hae. – Van kedvetek hozzá?

-         Naná! – emelte fel kezét Andi.

-         Menjetek, öltözzetek fel, mi addig megvárunk titeket! – utasította őket Siwon.

Andi szemszöge:

Gyorsan felsiettünk az emeletre, majd nekiálltam készülődni.

-         Andiiii te mit veszel fel? – rohant át hozzám barátnőm.

-         Én szoknyára gondoltam. – fordultam felé.

-         Akkor én is azt veszek fel! – azzal kiment a szobámból.

10 perccel később szinte egyszerre léptünk ki a szobáinkból. Mindketten szoknyát viseltünk hozzá illő felsővel, és szandállal.

-         Csini vagy! – nézett rám Szandra.

-         Te is! – mosolyogtam.

-         Tuti leveszed a lábáról Wookie-t!

-         Hülye! – pirultam el. – Nem is!

-         De igen! – dugta ki rám a nyelvét, majd lesiettet a fiúkhoz.

-         Nagyon csinosak vagytok! – bókoltak a fiúk.

-         Köszönjük! – mosolyogtunk.

-         Nos hölgyeim! Indulhatunk?

-         Igen!

Wookie és Sungmin mellém állt, hogy beléjük tudjak karolni. Még Szandra két oldalán Hyukie és Hae állt.

A fellépés nagyon jó volt. A fiúk először a From U című számot, majd a Sexy, Free & Single című dalt adták elő. Ráadásként pedig a SPY következett. Nagyon jól éreztük magunkat. A többi fellépő is kitett magáért. Felejthetetlen volt ez az este.

A fellépés után még beültünk egy bárba meginni valamit, majd a fiúk hazakísértek minket.

Fáradtan estem be az ágyba, és szinte rögtön elaludtam.

A következő hét sűrűnek ígérkezett, bár igaz, hogy csak csütörtökig volt tanítás, aminek Szandrával nagyon is örültünk. Úgy terveztük, hogy kipihenjük magunkat. A fiúkkal sajnos egész héten nem találkoztunk, ami egy kicsit bántott. Nem gondoltam volna, hogy ennyire fognak hiányozni.

Ma volt az utolsó nap az egyetemen. A nappaliban néztük a tv-t, amikor megcsörrent a telefonom.

-         Haló? – szóltam bele. – Szia! Nem, már nem! I..igen! Re..endben! Szia! – tettem le a telefont.

-         Andi! Minden rendben? – nézett rám barátnőm aggódva.

-         I..igen! – válaszoltam.

-         Ki volt az?

-         Wo..Wookie! – dadogtam.

-         És mit szeretett volna?? – hallottam hangján, hogy kezd ideges lenni.

-         Azt kérdezte, hogy…….

6. fejezet

Ryeowook szemszöge:

Andival kimentünk a konyhába, had aludjanak nyugodtan a többiek. De most mégis hogyan megyünk haza. Én egyedül nem tudom őket hazavinni. Persze nekik kényelmes.

-         Olyan aranyosan alszanak! – szólalt meg Andi.

-         Igen! – ültem le egy székre.

-         Kérsz valamit inni? – keresgélt a hűtőben.

-         Igen! Kérek!

-         Esetleg valami mást? – tette le elém az italom.

-         Nem köszönöm! – mosolyogtam. – Most mégis mit csináljunk? – kérdeztem.

-         Szerintem hagyjuk őket aludni! Nem lenne jó, ha felkeltenénk őket! Holnap úgyis szombat van.

-         Rendben, de én most egyedül menjek haza?

-         Nem kell! Te is itt aludhatsz, ha akarsz! – ajánlotta fel.

-         Köszönöm, de nem akarok zavarni! – tiltakoztam.

-         Egyáltalán nem zavarsz. Majd alszol az én szobámba, én pedig átmegyek Szandra szobájába. Szerintem ma már nem fog az ágyában aludni! – mosolyodott el.

-         Rendben! – egyeztem bele.

Megittam az italom, majd elmentünk lefeküdni, aludni. Fáradt voltam, így hamar álomba merültem.

Andi szemszöge:

Reggel arra, keltem, hogy valaki leül mellém az ágyra. Felnéztem, és megláttam barátnőm nyúzott arcát.

-         Jó reggelt! – üdvözöltem.

-         Jó reggelt neked is! – ásított egy nagyot.

-         Na mi van, csak nem kifárasztott a sok pasi? – kérdeztem nevetve.

-         Nem vagy vicces! – hajított felém egy párnát.

-         Lányok! – kopogott be az ajtón Teuk.

-         Igen?

-         Mi elmegyünk haza! Nem akarunk zavarni!

-         Nem is reggeliztek? – kérdeztem.

-         Nem köszönjük! – mosolygott Hae.

-         Akkor mi megyünk! – szólalt meg Kangin.

-         Köszönöm, hogy velem voltatok tegnap este, és vigyáztatok rám! – fordult a fiúk felé Szandra.

-         Ugyan! Semmiség volt az egész! – mosolygott rá Hyukie.

-         Sziasztok lányok! – köszöntek el.

-         Köszönöm a tegnap estét! – fordultam Wookie felé.

-         Semmiség! Örülök, hogy velem vacsoráztál! – ölelt meg. – Még találkozunk! Sziasztok!

-         Sziasztok! – köszöntünk el mi is.

Miután elmentek a fiúk, felmentünk mindketten az emeletre. Lefürödtünk, majd nyugodtan megettük a reggelinket. Az egész délelőttöt a tv előtt töltöttük. Még az ebédünket is a kanapén ettük meg.

-         Nem akarunk valamit sütni? – nézett rám barátnőm.

-         Süthetünk!

Kimentünk a konyhába, majd nekiláttunk a sütésnek.

-         Még nem is kérdeztem, hogy milyen volt a randi? – szólalt meg Szandra.

-         Csodálatos volt! Amúgy meg nem randi volt! – néztem rá.

-         Persze persze!

-         Te csak ne beszélj nekem! Nem én aludtam 9 férfival! – dugtam ki rá a nyelvem.

-         Csak tv-t néztünk, és elaludtunk!

-         Persze persze! És mi van Hyukie-val?

-         Semmi! – vágta rá. - Különben is ne rólam beszéljünk, hanem a te randidról!

-         Nem randi volt, hanem vacsora! – javítottam ki. – Nagyon finomat tud főzni Wookie. Az egész este csodálatos volt. – áradoztam.

-         Itt valaki szerelmes!

-         Nem vagyok szerelmes!

-         Na mindjárt szakad a plafon! – viccelődött barátnőm.

-         Komolyan mondom! – néztem rá szúrós szemekkel.

-         Persze! De, majd ha lesz az esküvőtök, akkor lehetek én a koszorúslány? – kérdezte kiskutya szemekkel.

-         Miről beszélsz te? Agyadra ment Hyukie? – kérdeztem, közben életlenül az arcába dobtam egy adag lisztet.

-         Ezt nem kellett volna! – nézett rám lisztes arccal.

Természetesen nem hagyta magát, így én is csupa liszt lettem. Úgy néztünk ki, mint két hóember. Amikor befejeztük a lisztcsatát, megszólalt a csengő. Kinyitottuk az ajtót. Bárcsak ne tettük volna!

5. fejezet

Ryeowook szemszöge:

Fél órán keresztül áztattam magam a fürdőkádban. Miután befejeztem a fürdést, kiszálltam a kádból, megtörölköztem, magam köré csavartam a törölközőt, és elindultam a szobámba. Az egész szekrényt átkutattam, de mégsem tudtam kitalálni, mit vegyek fel. Csak álltam a szekrény előtt, és azon gondolkodtam melyik ruha számomra a legideálisabb. Nem akartam öltönyt felvenni, mert abban nem igazán éreztem volna jól magam. Mivel nem volt jobb ötletem, átmentem a szomszéd szobába segítséget kérni.

-         Fiúk! – kopogtam be.

-         Igen? – hallottam bentről.

-         Segítenétek nekem? – kérdeztem belépve a szobába.

-         Miben segíthetünk? – állt fel Hae.

-         Nem tudom, mit vegyek fel a ran…izé vacsorára.

-         Szóval a vacsorára mi? – nézett rám gyanúsan Hyukie. – Na gyere, segítünk!

Pár perc keresgélés után megtalálták a számomra megfelelő ruhákat. Kék farmert vettem fel, és egy fehér inget.

-         Köszönöm a segítséget!

-         Semmiség volt! Na de mi megyünk, mert nekünk is fel kell öltözni! – mosolyogtak rám mindketten.

Háromnegyed 7-kor mindenki a nappaliban várt rám.

-         Na fiúk! Akkor indulhatunk? – kérdezte Teuk.

-         Igen! – válaszoltuk egyszerre.

-         Akkor indulás!

Andi szemszöge:

Amikor kinyitottam az ajtót, teljesen leesett az állam. Három, öltönyös férfi állt az ajtóban. Mindegyiken fekete napszemüveg volt. Kellett pár perc mire feleszméltem, hogy valójában kik is állnak előttem.

-         Jó estét hölgyem! – köszönt Hyukie.

-         Kim Ryeowook küldött minket! – folytatta Hae.

-         Kérem, jöjjön velünk! – utasított Siwon.

-         Rendben! – mosolyogtam. – Szandra elmentem! – kiabáltam be a házba.

-         Ne aggódjon hölgyem! A barátnője biztonságban lesz! A társaink itt maradnak vele, és vigyáznak rá. Nemsokára mi is visszajövünk hozzá! – világosított fel Hyukie.

-         Köszönöm!

Beszálltam az autóba, majd elindultunk. Egy gyönyörű ház előtt álltunk meg.

-         Megérkeztünk hölgyem! – nyitotta ki az ajtót Hae.

-         Köszönöm szépen!

-         Menjen csak be nyugodtan! Ryeowook úr már várja! – nyitotta ki nekem a bejárati ajtót Siwon. – Jó szórakozást!

Ahogy beléptem az ajtón, megpillantottam Wookie-t. Az asztal mellett állt, ami szépen meg volt terítve.

-         Szia! – ölelt meg. – Örülök, hogy itt vagy!

-         Szia! Köszönöm a meghívást!

-         Gyere, ülj le! – húzta ki a széket. – Milyen utad volt?

-         Remek! Nem gondoltam volna, hogy ilyen kíséretem lesz! Köszönöm!

-         Ugyan nincs mit! – mosolyogott.

Nekiálltunk vacsorázni. Nagyon finom volt minden. Tele ettem magam.

-         Nagyon finom volt a vacsora! – mondtam, miközben bekaptam egy adag fagyit.

-         Köszönöm! Ez a fiúk érdeme is! Ők is segítettek nekem!

-         Akkor majd nekik is megköszönöm.

-         Mesélj valamit magadról! – kérlelt Wookie.

-         Mit?

-         Nem tudom! Mit szeretsz? Hobbid?

-         Nagyon szeretek olvasni, zenét hallgatni. Szeretem Japánt, és Koreát. Régen nagyon szerettem focizni, és röplabdázni. Szeretek fotózni, sétálni. És nagyon szeretem a tengert, de sajnos nem tudok úszni! Nagyon szeretek még sütni, de főzni már nem annyira. – nevettem el magam.

-         Szeretsz sütni? – kérdezte.

-         Igen!

-         Akkor majd sütsz nekem valamikor? – nézett rám kiskutya szemekkel.

-         Persze, ha szeretnéd! – mosolyogtam rá.

-         Remek!

A vacsora után még beszélgettünk egy kicsit. Ránéztem az órámra fél 12-t mutatott.

-         Már ennyi idő van? – lepődtem meg.

-         Jó társaságban csak úgy repül az idő! – nevetett Wookie. – Gyere, hazaviszlek!

Beszálltunk az autóba, majd elindultunk haza. Semmi kedvem nem volt hazamenni, annyira jól éreztem magam.

-         Itt is vagyunk! – állt meg Wookie az autóval.

-         Köszönöm szépen ezt a csodás estét! Nagyon jól éreztem magam!

-         Nagyon szívesen! Én is jól éreztem magam!

-         Nincs kedved bejönni? – kérdeztem félénken.

-         De igen van! – derült fel arca. – Amúgy is szólnom kell a többieknek!

Ahogy beléptünk a házba, nagy sötétség fogadott minket. Felkapcsoltam a villanyt. Beléptünk a nappaliba, és nagy meglepetés fogadott minket. A tv ment a többiek pedig édesen aludtak a kanapén. A sok fiú között alig találtam meg drága barátnőmet. De most sem csalódtam benne! Hyukie vállán aludt édesen, mellette pedig Hae feküdt. Megfogtam Wookie karját, és csendben kisétáltunk a konyhába. 

4. fejezet

Ryeowook szemszöge:

Reggel én keltem fel utolsónak. Már mindenki lent volt a konyhában. Ma reggel Yesung készített nekünk finom falatokat. Leültünk reggelizni.

-         Fiúk! Lehetne egy kérésem? – kérdeztem félénken.

-         Mondjad csak Wookie! – nézett rám Teuk.

-         Mi lenne, ha ma este elmennétek itthonról?

-         Mégis miért? – lepődött meg Hae.

-         Hát…khm..azért…mert ma estére elhívtam vacsorázni Andit! Én szeretnék neki főzni! – éreztem, hogy kezdek vörösödni.

-         Te kis Casanova! – lökött oldalba Hyukie.

-         Persze, hogy elmegyünk itthonról! – szólalt meg Kangin. – Csak még azt kellene kitalálni, hogy hova.

-         Átmehetnétek Szandrához, hogy ő se legyen egyedül! – ajánlottam fel. – Biztos örülne a társaságotoknak!

-         Ez egy jó ötlet! – helyeselt Siwon.

-         Segíthetünk még valamiben? – kérdezte Sungmin.

-         Igen a főzésben is segíthetnétek!

-         Rendben! Úgysincs ma semmi dolgunk! – mosolygott Kyu.

-         Na akkor kezdjünk is hozzá! – csapta össze a kezeit Shindong.

-         Lenne még valami, amiben segítenetek kellene…. - szólaltam meg.

Miután elmeséltem nekik a tervem, befejeztük a reggelit. Segítettem Yesungnak elmosogatni. Ezután mindenki elkezdte kitakarítani a házat. 3 óra múlva az egész ház csillogott-villogott. Pár perc pihenés után mindenki a konyhába vette az irányt. Leültünk az asztalhoz megbeszélni ki mit fog csinálni!

-         Mi lesz a menü? – érdeklődött Kyu.

-         Arra gondoltam, hogy készítek Ázsiai levest rizstésztával, főételnek jöhet Bársonyos csirke gombával, Koreai pácolt csirke, Gyömbéres-citromos serpenyős zöldségek, és egy kis Kimbap. Desszertnek meg fagyira gondoltam. – soroltam fel.

-         Ne haragudj Wookie, de mégis hányan lesztek a vacsorán? – nézett rám Kyu kikerekedett szemekkel.

-         Csak ketten! Miért?

-         Mert amennyit most főzünk, az egy hadseregnek elég lenne!

-         De én szeretném, ha elégedett lenne! Most pedig lássunk neki a munkának! – csaptam össze a kezem. – Yesung te felvágod a zöldségeket, Sungmin és Siwon a csirkemellet daraboljátok fel, Kyu és Shindong, ti pácoljátok be a másik csirkét, Kangin és Teuk, ti készítsétek el a levest! Hyukie és Hae elmennétek a boltba? Mert nincs itthon fagyi! Én pedig megcsinálom a Kimbap-ot!

-         Értettük főnök!

Nekiláttunk a munkának. 2 és fél óra múlva el is készültünk mindennel, de a konyha úgy nézett ki, mint egy csatatér.

-         Ezt most ki fogja feltakarítani? – kérdezte Kangin.

-         Én biztos nem! – emelte magasba kezeit Teuk.

-         Én sem! – szólalt meg Kyu is.

-         Megjöttünk! – hallottuk meg Hae és Hyukie hangját.

-         Mit vetettek? – álltam eléjük.

-         Meghoztuk a fagyit! Vettünk még gyertyákat, pezsgőt, és epret is. Csak, hogy romantikusabb legyen az este!

-         Fiúk köszönöm szépen! – örvendeztem. – De lenne még egy kis feladatom a számotokra!

-         Mondjad csak Wookie!

-         Takarítsátok ki a konyhát! Nincs nagy rumli!

-         Rendben! – mosolyogtak.

Felmentem öltözni, ahogy a lépcsőn haladtam meghallottam, hogy az EunHae páros hangosan szitkozódik a konyhában. Elmosolyodtam, majd bementem a fürdőbe, és nekiláttam a készülődésnek.

Andi szemszöge:

Reggel nagyszerűen ébredtem. Alig vártam, hogy este legyen. Az egyetemen az előadások is egész gyorsan teltek. Délután 2-kor értem haza. Gondoltam ledőlök egy kicsit pihenni. Nagyon fáradt voltam, így elnyomott az álom. 5 órakor ébredtem fel. Szinte úgy ugrottam ki az ágyból.

-         Szandraaaaaa! – kiabáltam.

-         Mi a baj? – rontott be a szobámba. – Pókot láttál, vagy bogarat, esetleg egeret? – kérdezte lihegve.

-         Nem, nem, és nem!

-         Akkor mi a baj?

-         Miért nem keltettél fel? – néztem rá szúrós szemekkel.

-         Mert olyan aranyosan aludtál!

-         De el fogok késni!

-         Dehogy fogsz! Még van 3 órád elkészülni!

-         De nem leszek kész! – nyavalyogtam.

-         De igen! Menj el fürdeni, én addig keresek neked valami ruhát!

Gyorsan elmentem fürdeni. Fél óra alatt lefürödtem.

-         Na látod, ezért nem leszel kész!

-         Miért? – néztem meglepetten.

-         Mert fél óráig áztatod magad!

-         Jól van na unnie! Találtál nekem ruhát?

-         Igen! – mosolygott rám barátnőm.

Felmentem öltözni. Egy fekete csőfarmert vettem fel hozzá illő felsővel, és egy fekete magassarkúval. Hajamat kiengedtem. Feldobtam magamra egy laza sminket.

-         Kész vagyok! – jöttem le a lépcsőn.

-         Aztaaa! Nagyon csini vagy! – nézett rám Szandra. – Teljesen elfogod csábítani Wookie-t! – dugta ki a nyelvét.

-         Na de unnie! – ütöttem meg.

Pár perccel később csengettek is. Gyorsan kinyitottam az ajtót, de nagy meglepetésemre nem az állt az ajtóban, akire számítottam.

3. fejezet

Ryeowook szemszöge:

Nagyon rosszul éreztem magam, hogy miattam baleset történt. Általában nem vagyok ennyire hiperaktív, de ma ilyen napom volt. Andi mondta, hogy nem haragszik a baleset miatt, de engem zavar. Így arra a döntésre jutottam, hogy valahogy majd ki fogom engesztelni.

Pár perc séta után meg is érkeztünk egy szép családi ház elé.

-         Itt is vagyunk! – fordult felénk Andi.

-         Te itt laksz? – ámuldozott Sungmin.

-         Igen! Nincs kedvetek bejönni? – kérdezte.

-         Nem akarunk zavarni! – mosolyogtam.

-         Igazán nem zavartok! Gyertek be! Készítek nektek egy finom teát!

-         Rendben! – szólaltunk meg egyszerre.

Nagyon szép volt belülről is a ház, elegáns és hangulatos volt egyben. Leültünk a nappaliban, amíg Andi kiment a konyhába teát készíteni.

-         Nagyon szép házad van! – kiabált ki a konyhába Yesung.

-         Köszönöm szépen!

-         Vajon egyedül lakik itt? – kérdezte tőlünk Hae.

-         Nem hinném, bár ki tudja?! – válaszolt Teuk.

-         Andi! – szólalt meg Hyukie.

-         Igen?

-         Egyedül laksz itt? – nézett körbe.

-         Nem! A barátnőmmel együtt. – jött be a nappaliba kezében egy hatalmas tálcával. – Kész a tea!

-         Köszönjük!

-         És a barátnőd hol van? – érdeklődött Siwon.

-         Kézilabdaedzésen. – válaszolt. – De szerintem lassan már jönni fog!

-         És mi járatban vagytok itt Szöulban? Mert látszik, hogy nem vagy koreai! – kortyolt bele a teájába Shindong.

-         Nem! Mi mindketten Magyarországról jöttünk. Szöuli Nemzeti Egyetem hallgatói vagyunk.

-         Szóval csak tanulni jöttetek ide? – lepődött meg Kangin. – És miért pont Korea?

-         Mindketten nagyon szeretjük az országot, a kultúrát, a zenét. Ezért választottuk ezt az országot.

-         És minket is? – csillant fel a szeme Kyu-nak.

-         Igen! Titeket is szeretünk! Ti vagytok az egyik kedvenc bandánk!

-         Ki a kedvenc tagotok? – kíváncsiskodtam.

-         Az titok! – dugta ki rám a nyelvét Andi.

Pár perc múlva kocsiajtó csapódásra lettünk figyelmesek.

-         Azt hiszem most jött meg a barátnőm! – nézett ki az ablakon Andi.

Hallottuk, ahogy becsukta az ajtót, majd ledobta a táskáját.

-         Szia Andi! Megjöttem! – kiabált be a nappaliba.

-         Szia! A nappaliban vagyunk!

-         Vagyunk? – kérdezte meglepetten.

Andi szemszöge:

Amikor Szandra belépett a nappaliba, még a szája is tátva maradt. Tudtam, hogy ilyen lesz a reakciója. Tudom milyen hatással vannak rá a fiúk, főleg Hyukie.

Barátnőm mellé álltam.

-         Fiúk ő itt Szandra! – mutattam be nekik.

-         Szia Szandra! – köszöntek egyszerre.

-         Szi..sziasztok! – dadogott.

Olyan aranyos, amikor zavarban van. Leültünk, majd elkezdtünk beszélgetni. Szandra szépen lassan kezdett feloldódni.

Nagyon jól elbeszélgettünk. Nem gondoltam volna, hogy ennyire jófejek lesznek a fiúk.

-         Lassan ideje mennünk! – szólalt meg Teuk.

-         Nem maradhatnánk még? – kérdezte Sungmin.

-         Sajnos nem! A lányoknak is kell pihenni, meg nekünk sem ártana. De majd legközelebb is eljövünk, ha nem zavarunk.

-         Persze! Akármikor jöhettek! – válaszoltam.

-         Sziasztok lányok! – köszöntek el.

-         Sziasztok! – kísértük ki őket.

Épp be akartunk menni, amikor meghallottam, hogy valaki a nevemet kiabálja. Megfordultam, Wookie volt az.

-         Andi! Kérdezhetek valamit? – állt meg a kapuban.

-         Persze!

-         Szeretném jóvátenni azt, hogy balesetet okoztam neked, ezért szeretném, ha velem vacsoráznál! – ettől a kijelentéstől meglepődtem.

-         Rendben! – mosolyogtam, a szívem majd kiugrott.

-         Akkor holnap érted jövök! Szia!

-         Szia!

Bementem a házba, rávetődtem a kanapéra. Megállás nélkül mosolyogtam. Elmeséltem Szandrának mindent.

-         Te kis mázlista! – dobta felém a párnát.

Természetesen nem hagytam magam, és elkezdődött a párnacsata. A csatánk után elmentünk fürdeni, majd megvacsoráztunk. Szandra lent maradt tv-t nézni,  én elmentem aludni, hogy minél hamarabb holnap legyen, és találkozhassak Wookie-val.